Nem akartam szeretni. De a szerelem erősebb volt az akaratomnál. Úrrá lett rajtam... A hasam teli lett repkedő lepkékkel, és amikor csak megláttam, erősebben verdesték a szárnyaikat... Először csak hülyültünk, jó elvoltunk. Aztán facebookon bökdösődtünk, majd mikor először rámírt, egyfolytában csak vigyorogtam... Amikor találkoztunk, a levegő csak úgy izzott közöttünk. És egyre jobban beleszerettem. Szépeket mondott, aranyos volt, bókolt, randira hívott, chatelés közben szivecskéket írt... Nagyon boldog voltam, mint szinte még soha. Úgy éreztem, az életem teljességgel tökéletes. Imádtam a mosolyát, a hangját, a pillantását, a stílusát, a szavait, az illatát...az egész lényét. Azt akartam... vagyis azt hittem, hogy elválaszthatatlanok leszünk, hogy együtt leszünk, mindig,örökre. Boldog voltam, elképzelhetetlenül boldog! Imádtam a mosolyát, a hangját, a pillantását, a stílusát, a szavait, az illatát...az egész lényét!! Azt akartam... ŐT akartam!!! Nagyon! 

De hirtelen az álmom szertefoszlott...

Egyik hétvégén még találkoztunk, aztán se kép, se hang. Facebookon nem bökött vissza, nem írt... Suliban nem köszönt, levegőnek nézett. Én pedig nem értettem, mi történhetett. Akartam vele beszélni, de visszariasztott az, ahogy viselkedett velem : az, hogy sehogyse viselkedett velem!!! Magamalatt voltam, nagyon. Nem csak azért, mert nagyon szerettem őt... Hanem mert már sokszor mesett ez velem. Sokszor hagytak már cserben. Sokszor bántottak már meg. Talán ezért is tudtam felépülni ilyen gyorsan. Ami azt jelenti, hogy nem fogom végigbőgni a nyarat. Hanem csak úgy egy hét, és már ki is hevertem...

De azért még sokat gondolok rá, sokat töprengek azon, hogy akkor mi volt ez köztünk. Mert egyszer régen még azt mondta, hogy fontos vagyok neki, és hogy szeret... Minden hazugság volt? 

De már nem számít. Vége van. Túlléptem rajta, és tovább indultam. Ha nem keres, és sem fogom. Ha nem szeret, én sem fogom. Ha úgy tesz, mintha semmi sem történt volna, én is úgy teszek, és csak annyit mondok, legyen boldog, én is az leszek! Mert nem azok számítanak nekem, akik hagytak a porban, hanem akik ott álltak mellettem, és kihúztak onnan. Az utóbbiaknak pedig köszönöm!

Ő pedig... hát rá mindig úgy fogok emlékezni, mint a szőkehercegemre, aki feljött a fogságban tartó tornyomba, aztán nem szabadított ki, de mégis hálás vagyok, hogy volt örömöm ebben az időszakban: miatta. 

De arra is megtanított, hogy minden fiú ugyanolyan, és hogy nincs szerelem. Legalábbis én már nem hiszek benne. Van, hogy tetszik egymásnak két ember, de az is elmúlik egyszercsak... (A kivétel erősíti a szabályt!) Szóval, a szívem ajtaja bezárult ( nem is lehetne kinyitni, mert annyiszor összetört, és annyiszor kellett utána ragasztózni, hogy az ajtó beragadt).

U.i.:Köszönöm,sajnálom, szeretlek, utállak, rohadj meg , imádlak...!

/saját írás/

Panna1:)

A szobádban ülsz, az ajtó zárva. Egy toll és egy papír az asztalon.. A kezed remeg, nem tudod
hogy kezdd. Egy búcsúlevél a családodnak. Mert úgy érzed senki sem ért meg téged, senki
nem tudja min mész keresztül. Senkit nem érdekli, hogy élsz vagy nem.. Ez az az éjjel, amikor
ennek vége szakad. Lassan az ágyba mászol, és utolsó lélegzeteidet veszed, sötétségbe
meredő tekintettel. Senkit sem érdekelsz, ugye? Nos, talán rosszul gondoltad. Kedd van,
másnap reggel, reggel 6:30. Anyukád jön, és az ajtódon kopogtat. Nem sejti, hogy bármi baj lehet, és megismétli. Nem tudja, hogy nem hallod, nem tudja, hogy elmentél. A nevedet
kiabálja és kéri, hogy nyisd ki. Nem kap választ, ezért bemegy és ordibálni kezd. A földre
zuhan, közbe apukád beviharzik a szobába. Anyukád erőt vesz magán és odasétál az
ágyadhoz, a tested fölé hajol, sír, üvölt, rázza a kezed. Apukád próbál erős maradni, de
könnyek szöknek a szemébe. A mentőket hívja. Az anyukád magát hibáztatja, eszébe jut
minden pillanat, amikor nemet mondott neked, amikor kiabált veled, vagy a szobádba küldött valami hülyeségért. Az apukád magát hibáztatja, amiért nem volt ott neked. Amiért
annyit dolgozott, hogy alig láthattad. Senkit sem érdekelsz, ugye? 8:34, az igazgató kopogtat
a termetek ajtaján.Az osztályfőnököddel beszél. Minden osztálytársad aggódik, hogy mi
történhetett. Az igazgató bejelenti, hogy öngyilkos lettél. A népszerű lány, aki bunkó volt
veled, magát hibáztatja. A fiú, aki mindig le akarta másolni a házid, magát hibáztatja. A
gyerek, aki mögötted ült, és dobált téged, magát hibáztatja. A tanár, aki rád ordított, veszekedett veled, mert nem volt kész a házid, magát hibáztatja. Az emberek sírnak,
őrjöngenek, hogy mit tettek. SENKIT SEM ÉRDEKELSZ, UGYE? 14:00 a testvéreid hazaérnek. Az
anyukádnak el kell mondania nekik mi történt. A kistestvéred, lényegtelen hányszor
veszekedett veled, elvette a cuccaid annak ellenére, hogy megtiltottad, üvöltötte neked hogy
utál, ezeknek ellenére szeretett téged, te voltál a hőse, a példaképe. Most magáz hibáztatja.
Miért nem mondta el neked, amikor még volt rá lehetősége? A bátyád hazaér, a kőszívű fiú aki sosem sír.. Magát hibáztatja, amiért szivatott téged. Lyukakat üt a falba, olyan ideges.
Nem tudja felfogni, hogy elmentél. Örökre. Senkit sem érdekelsz, ugye? Eltelt egy hónap. A
szobád ajtaja azóta is zárva. Már minden más. A bátyádnak dühkitörései vannak. A
kistestvéred minden nap sír, és várja, hogy visszagyere. A népszerű lány anorexiás lett. Ők
nem tudják elviselni, hogy mit tettek. Apukád depressziós, anyukád nem alszik
éjszakánként. A fiú aki, mindig le akarta másolni a házid, most vágdossa magát. De senki sem törödik veled, nincs igazam? Senki sem tudja mit mondjon, mindenki sokkolva van.
Sírnak és hiányzol nekik. Nem tudnak elválni tőled, még nem, soha! Mindenki kéri, hogy
gyere vissza,de te már nem fogsz. Ha emberek néha nem is mutatják ki, fontos vagy nekik!!

Panna1:)

Egy nap a diák megkérdezte a tanártól,hogy
,, Mi a szerelem? '' ,,Ahhoz,hogy meg tudjam válaszolni a
kérdésed, menj ki a mezőre és válaszd ki a
legnagyobb búzát, amit csak találsz és hozd el
nekem" ! -mondta a tanár. ,,A szabály az, hogy a mezőn csak egyszer
mehetsz keresztül, és nem fordulhatsz vissza
egy olyan búzáért, amit már elhagytál."-tette
hozzá. A diák felöltözött és kiment a mezőre. Az
elsősorban haladva, talált egy növényt,de úgy
gondolta, hátha lesz meg ettől is nagyobb a többi
sorban, ami csak rá vár. Aztán meglátott egy másik
példányt, ez még nagyobb volt. Viszont meg
mindig úgy gondolta, hogy talán beljebb a sorok között lesz egy hatalmas ezért ezt sem szakította le.
Telt az idő és már lassan túl volt a búzatábla felén,
amikor azt vette észre, hogy az itt található
növények, meg se közelítik méretben azokat,
amiket eddig látott. Elgondolkozott és megbánta,
hogy nem szakított le egyet közülük. Amikor a végere ért, visszaindult az iskolába a tanárhoz üres
kézzel. ,,Ez a szerelem"! - mondta rögvest a tanár.
,,Mindig kutatsz egy jobb után, és csak később
jössz rá, hogy az igazit már elvesztetted."

Panna1:)

Ha igazi tini vagy akkor :
1. Van mobilod.
2. Van facebook-od.
4. Nem vetted észre, hogy hiányzik a 3.
5. Megnézted, hogy igaz-e.
6. Arra pocsékolod az időd, hogy ezt
elolvasd.
8. Hol a 7.?
9. Most mosolyogsz.

Panna1:))

Még ne menj el,
Maradj velem
Még ne mozdulj,
Fogd a kezem
Még ne játsszon
A búcsú dala,
Még ne múljon
Az érzés maga
Még ne szóljon
A végnek szava,
Még ne hulljon
A könnyek tava
Még ne engedj,
Ölelj újra,
Még ne indulj
A hosszú útra
Még ne menj el,
Maradj velem,
Még ne hagyj el
Hazudj nekem!!

Panna1:)

Panna1:)

Egy spekuláns és egy bróker sétál a parkban. A bróker meglát egy nagy kupac kutyaszart.
- Te, ha megeszed, fizetek neked százmillió dollárt!
Hűha, 100 millió nem kevés... valahogy legyűri.
Mennek tovább. Most a spekuláns lát meg egy kupacot kutyaszart:
- Figyelj, ha te is megeszed, én is fizetek neked 100 milliót!
100 millió sok pénz, ezért ő is megeszi.
Mennek tovább. Egyszer csak homlokára csap a spekuláns:
- Látod, milyen hülyék vagyunk? Megettünk két kupac kutyaszart és nem kerestünk semmit!
Mire a bróker:
- Na igen, de közben kétszázmilliós forgalmat csináltunk!

Panna1:)

Nem paranormális portugálokról, még csak nem is kísérteties keletiekről lesz szó, és nem játszanak a Black Eyed Peas nevű együttes tagjai sem.

Az emberi szemnek háromfajta színe lehet: kék, zöld, barna. A keleti népeknél a szemszínt ugyan feketének szoktuk nevezni, de ez sem fedi teljesen a valóságot, mivel ott is csak nagyon sötét barnáról beszélhetünk. A pupilla mindenképpen látható.

Mint a fentebb mellékelt képen látható, a szemnek három része van (nagyjából, most orvosilag ebbe ne menjünk bele): a szemfehérje, ami - értelemszerűen -, fehér, az írisz- vagy szivárványhártya, ami tulajdonképpen a szemünk színét adja, valamint a pupilla.

A szivárványhártya tehát háromféle színű lehet. De akármilyen színű is (zöld, barna, kék, illetve lehet még szürkének, borostyánszínűnek, stb. nevezni, ez már lelkület kérdése), a fehérje MINDIG látható.

Akadnak azonban lények, akiknél a szivárványhártya olyannyira fekete, hogy a pupillát nem lehet elkülöníteni. Ezeknél a lényeknél a szemfehérje sem fehér. Egész szemük egybefüggően fekete.

Ember alakban mutatkoznak, emberi ruhákat viselnek, emberi módon viselkednek. Mégis, akik eddig találkoztak velük, egyöntetűen állítják, hogy 'nem emberiek, nem emberek' A szemtanúkon minden alkalommal a pánik és fenyegetettség érzése lesz úrrá.

A beszámolók:

Chris és férje Michiganben utaztak, amikor egy pihenőhelynél Chris betért a női mosdóba. Amikor kijött, szemtől szembe találta magát egy fekete szemű asszonnyal.

'Valami iszonyatos félelmet éreztem, mintha valami természetellenes lenne körülötte. A szeme... teljesen fekete volt. Nem láttam színt vagy ilyesmit, még a pupilláit sem. Hihetetlen késztetést éreztem, hogy mielőbb elkerüljek a közeléből. Mintha valami fenyegető lett volna benne... Semmi érzelem nem volt a tekintetében. Inkább hideg volt. Végig az volt az érzésem, hogy nem emberrel állok szemben. Volt benne valami ragadozószerű, mintha csak zsákmányra várna. Valami figyelmeztetett, hogy maradjak annyira természetes, amennyire csak tudok... Nagyon megkönnyebbültem, amikor a kocsiban ültem, és elmentünk onnan!'

Ten, 47 éves, lakáskiadással foglalkozik. Munkájából adódóan sokféle emberrel találkozott már, mindenféle bőrszínnel, életkorral, férfiakkal, nőkkel, de még őt is meglepte az a fiatalember aki egy nap felbukkant nála.

'Tizenhét-tizennyolc éves lehetett. Kiadó lakás felől érdeklődött. Emlékszem, mennyire megrázott a látványa.Nem volt rajta semmi különös, a ruhája rendben volt, mégis, a szőr felállt a hátamon. A szeme volt az. Rettegtem, ahogy a szemébe próbáltam nézni, de nem ment. Azt hittem, meghalok. Talán azt gondolják néhányan, hogy túlreagálom a dolgot, de a szemei teljesen feketék voltak. Rendesen beszélt velem, mégis rávágtam az ajtót. Meg kellett tennem. Végig úgy éreztem, hogy iszonyatos veszélyben vagyok.

Adele Fletcher a hálószobájában volt, olvasott. Este 11 körül kopogást hallott az ablakán. Nem rendes kopogás volt, inkább lassú, megfontolt koppantások sorozata. Amikor kinyitotta az ablakot, nagyon meglepődött. Két 10 év körüli gyermeket látott. Megkérdezte tőlük, mit akarnak ilyen késő éjjel, mire a válasz ez volt 'Engedj be minket'

Adele nemet mondott. Megkérdezte, miért akarnak a gyermekek bemenni. Azt válaszolták 'A mosdót szeretnénk használni'

Adele végképp meglepődött. Már az sem fért a fejébe, két ekkora gyermek hogy kóborolhat egyedül ilyen későn, azt meg főleg nem értette, mit akarnának egy idegen mosdójában. Becsukta az ablakot, és az üvegen keresztül még látta a két gyermek szemét. A két, teljesen fekete szempárt.

Ami közös a fekete szeműekben, hogy félelemmel, iszonyattal töltik el a velük találkozókat - és ami a legkülönösebb, hogy engedély nélkül nem léphetnek be a magánterületedre - a házadba, vagy az autódba. Nézzük csak!

Egy újságíró az autójában üldögélt késő este, amikor két fiatal kopogtatott a kocsi ablakán. Azt szerették volna kérni tőle, hogy vigye őket haza, hogy anyjuktól pénzt kérhessenek egy film megtekintéséhez a közeli moziban. Az újságíró csodálkozott ezen, hiszen a legkésőbbi filmet is már félig lejátszották a mozik.

A két fiatal közül csak az egyik beszélt, a 'szóvivő'. Amikor az újságíró vonakodott teljesíteni a kérésüket, ezt mondta.

'Ugyan már, engedjen be minket a kocsiba. Nem mehetünk be, amíg nem enged be minket, érti? Csak engedjen be minket, eltűnünk, mielőtt észrevenné. Elmegyünk anyánk házához.'

Ezen a ponton az újságíró feltekintett, és végre belenézett a 'szóvivő' szemébe.

'Teljesen fekete volt a szemük. Szénfekete. Nem volt írisz. Nem volt pupilla. Csak a feketeség, ami a környező fényeket tükrözte vissza. Az arckifejezésem elárulhatta, mit érzek, mert a hallgatag fiatal arcán mintha azt láttam volna 'Rájött, kik vagyunk!' A 'szóvivő' azonban elkomorult, és immár parancsolóan folytatta:

'Gyerünk, uram. Nem bántjuk. BE KELL ENGEDNIE minket. NINCS fegyverünk'

'Az utolsó mondata nagyjából úgy hangzott, mintha azt mondta volna 'nincs szükségünk fegyverre' Nagynehezen a sebváltóra fektettem a kezem. Amikor a 'szóvivő' észrevette, a hangja még inkább parancsolóvá vált, és talán pánik is volt benne:

'NEM MEHETÜNK BE, AMÍG AZT NEM MONDJA, HOGY BEENGED!'

'Sebességbe tettem a kocsit, és ész nélkül - hála istennek, hogy nem volt mögöttem másik autó! - kitolattam a parkolóból. Soha többé nem láttam őket...'

Egy fiatal lány és a barátja egy boltban jégkrémet vásároltak. A lány kiment a bolt elé, megenni a jégkrémet, míg a barátja még válogatott néhány dolgot. Miközben ette a jégkrémet, egy autóra lett figyelmes, amelyből egy arc meredt kifelé. A lány előbb farsangi maszknak nézte, majd amikor közelebbről is megnézte, olyan rémület lett úrrá rajta, hogy majdnem sikoltozni kezdett. Az arc egy élő ember (?) arca volt, de a szeme teljesen fekete volt. Se pupillája nem volt, se írisze.

'Csak nézett engem, mozdulatlanul és meredten. Moccanni sem mertem. Nem mozdult. Egész végig nem mozdult. Odatapadt az ablakhoz, és engem figyelt. Iszonyatos volt.'

Amikor a lány barátja kijött az üzletből, észrevette barátnője megdermedt, rémült alakját. Amikor megkérdezte, mi baj van, a lány szótlanul az autóra mutatott, amelyből továbbra is bámult kifelé a titokzatos arc.

'A barátom is meghökkent. Nyugtalan lett, majd kézenfogott, és azt mondta, azonnal tűnjünk el. Amikor hátranéztem, az arc még mindig a kocsi ablakában volt, és bennünket figyelt... Nagyon gyorsan eltűntünk onnan'

Videofelvételeken, fényképeken nem tűnnek fel. Egy idős úr a liftben találkozott egy fekete szemű lénnyel. Beszélgettek, de az úr végig kellemetlenül érezte magát. A lény megkérdezte őt, hova tart. Az úr azt felelte: haza. A lény erre azt mormolta 'Jó dolog lehet egy otthon'

Az idős úr kedélyeskedni próbált, ő is megkérdezte, társa hova tart. A válasz egy rövid és erélyes 'Sehova!!' volt.

A légkör egyre feszültebbé vált. Amint a lift megérkezett, az időr úr szinte kirohant belőle, de amikor visszanézett - immár az autója mellől, az alagsori parkolóban - a lift üres volt.

Amikor másnap visszanézte a videofelvételeket a liftből, senkit nem mutatott mellette a kamera...

A liftbeli fekete szemű lény még egyszer megjelent az idős úr előtt, aki éppen hazafelé vezetett.

'Egy utcai lámpa sem égett! Egy nagyvárosban ez több mint furcsa. Bekanyarodtam egy elágazónál, és kit láttam magam előtt? A fekete szemű embert a liftből! Ott gyalogolt előttem... Mondanom semkell, beletapostam a gázba. Legalább öt közlekedési szabályt hágtam át, de nem érdekelt. Hogy kerülhetett elém, amikor otthagytam a liftben? Pláne gyalog?'

Ezt a különös 'pop-up' tulajdonságot más szemtanú is észlelte. Egy fiatal nő, aki szociális tanácsadóként dolgozik Kalifornia egyik városában, a következőket mesélte:

'A kocsiban ültem, szabaddá tettem az ülést magam mellett a barátom számára. Amint ez a gyerek felbukkant, egyből tudtuk, hogy valami baj van A barátom beugrott a hátsó ülésre, és azonnal lezártunk minden ajtót. Mielőtt azonban észbekaptam volna, valamiért letetekertem az ablakot, és elképedtem, milyen fiatal gyerekről van szó. Talán hét-tíz éves lehetett. Világosszőke, átlagos külsejű gyerek volt, de valami iszonyatosan rossz áramlott körülötte. Azt akarta, hogy engedjem be a kocsiba. Közel volta hozzá, hogy kinyissam az ajtót, de a barátom visszatartott, mialatt azt ismételgette, 'Nincs több hely' A gyerek ettől valahogy feldühödött, és ismételgetni kezdte: 'NINCS TÖBB HELY, NINCS TÖBB HELY, NINCS TÖBB HELY' A szemébe néztem, és megdöbbentem, amikor láttam, hogy egyáltalán nincs fehérje! Elkapta a karomat. Hideg volt az érintése. Ellöktem magamtól, ráordítottam 'NINCS TÖBB HELY!', majd a gázra tapostam, és rettenetes lendülettel kikanyarodtunk a parkolóból. Mialatt hazafelé tartottunk, kétszer is láttuk ugyanazt a gyereket. Először egy gyümölcsösstandnál, majd egy piros lámpánál. '

A szemtanú még egyszer találkozott egy fekete szemű lénnyel.

'Filmet néztünk a barátommal, amikor kopogtak. Nem a normális, egy-két koppantásos kopogás volt, hanem mint amikor a filmekben a kormány emberei berontanak a házadba. Ajtót nyitottam. Egy fiatal fiú állt ott, sápadt volt, fekete hajú. Megkérdeztem, miben segíthetek neki. Azt felelte, telefonálni szeretne. Nem éreztem körülötte semmi rosszat, úgy nézett ki, mint akiben bízni lehet, de ebben a pillanatban sikerült elkapnom a tekintetét. Fekete volt a szeme. Azonnal rávágtam az ajtót. Amikor kinéztem a kukucskálón, nem láttam senkit.'

Katie, egy fiatal lány, talán a legszörnyűbb élményt élte át a fekete szeműekkel kapcsolatban.

'A munkatársam hazavitt, ahogy szokott. Kiszálltam a kocsiból, és akkor vettem észre ezt a két fiút, nem messze tőlem, az út túloldalán. Tizenöt-tizenhat évesek lehettek. Az egyiküknek hosszú haja volt, a másik csuklyás pulóvert viselt, a csuklya takarta a fejét. Nem éreztem jól magam. Hónapok óta láttam őket a szomszéd házaknál, de ez volt az első eset, hogy ilyen közel jöttek a házamhoz. Nagynehezen rávettem magam hogy áthaladjak az úton. Futni lett volna kedvem, de annyira felbosszantott a merészségük, hogy megálltam, és megkérdeztem, mit akarnak. Azt felelték, telefonálni szeretnének, de a szomszédaim nem engedték be őket a házukba. Ekkor vettem észe a szemüket - szénfekete volt.

Halálra rémültem, de amennyire nyugodtan csak tudtam, azt feleltem, nincs telefonom. Kinyitottam az ajtót, hogy bemenjek, de ekkor a csuklyás fiú szólalt meg. Azt kérdezte, egy pohár vízért bejöhetne-e, mert szomjas. Néztem őket, hátha az imént tévedtem, de nem, jól láttam, fekete volt a szemük. Egyre inkább úgy éreztem, el kell menekülnöm előlük.'

Katie megfordult, hogy bemenjen, és ekkor a csuklyás fiú valami olyat mondott, amitől megfagyott benne a vér.

'Nem mehetünk be, amíg nem hív be bennünket. Reméljük, hogy megteszi, mert szomjasak vagyunk'

Katie berohant a házba, és becsapta maga mögött az ajtót. Reszketve ült le a földre, remélve, hogy a fiúk elmennek. Ekkor azonban halk kopogást hallott a háta mögül. A fiúk az ablaknál álltak, és ismét a csuklyás beszélt:

'Engedjen be minket. Nem akarjuk bántani magát, nincs nálunk semmi'

Katie-n eluralkodott a pánik. Nem volt benne biztos, hogy ezek a lények valóban csak akkor jöhetnek be a házba ha ő beengedi őket, nem is akarta kipróbálni. Minden nyílászárót alaposan megvizsgált, mindent ellenőrzött, hogy nem maradt-e véletlenül valahol valami nyitva.

Amikor kicsivel később hazaért a barátja, a fiúk még mindig ott voltak. A férfi megkérdezte, tudja-e, kik ezek a fiúk, mire Katie nemmel válaszolt. A barátja erre elmesélte, hogy amikor hazajött, a fiúk ott álltak, és nem mozdulnak.

Másnap Katie körbekérdezte a szomszédokat, hogy valóban akartak-e telefonálni náluk a fiúk, de a szomszédok egyike sem látta a fiúkat.

Katie időnként most is látja őket.

'Néha felbukkannak az út túloldalán. Néznek. De nem jönnek olyan közel, mint akkor.'

Akármik is ezek a lények, nem emberek. Minden bizonnyal nem mókás kedvű tinédzserek, akik fekete kontaktlencsével szórakoznak. A videofelvételeken nem látszanak, hirtelen bukkannak fel egymástól távoli helyeken, és minden alkalommal negatív érzésekkel töltik el a szemtanúkat. Egy nyugalmazott katonatiszt szerint ők a Földre látogató 63 faj közül az egyik képviselői.

A ruhájukkal minden rendben - lenne, ha valami kirívó nem lenne vagy a ruhák összeállításában, vagy ha nem volna valami eltérő színű rajtuk. Néha a ruhák évtizedekkel korábbi divatból valóak. Mintha nem tudnának öltözködni.

Nyilvános helyeken elkerülik őket az emberek, nem tudatosan, inkább tudat alatt. Egy szemtanú szerint 'mindenhol zsúfolva volt a kávézó, kivéve MELLETTE. És ő mintha még élvezte is volna...'

Olyan, mintha nem lenne otthonuk, mintha nem tartoznának sehova. Erre utal, hogy a Földön mindenhol felbukkantak már eddig. Ezt jelentheti az idős úrnak adott 'Sehova!!' dühös válasz is.

Az 'Engedj be!' szabály rájuk is érvényesnek tűnik. Mi elsősorban vámpírokkal kapcsolatban ismerjük ezt a szabályt. A vámpír nem léphet be a házba, csak ha hívják. Ugyanez érvényes a túlvilági lényekre (démonokra, stb.) is. Hívás nélkül nem léphetnek be a házunkba. (Többek között ezért nem szabad ész nélkül szeánszozni, holtakat idézgetni. Olyasmit idézhetünk meg akaratlanul, amivel bajt zúdítunk magunkra.)

Nem testetlenek. Szilárdak, átláthatatlanok, minden szempontból emberi testűnek tűnnek.

Mindig éjszaka, kora este tűnnek fel, vagy napfénytől elzárt helyen, épületek belsejében.

Mindig sötét, vagy fekete ruhát hordanak.

Van, akik szerint ők az MIB 'Men In Black' utódai. Az MIB afféle különleges osztag, akik a nulladik típusú találkozást átélt embereket figyelmeztetik, hogy tartsák a szájukat. Viszont a fekete szeműek nem figyelmeztetnek. Tulajdonképpen semmi mást nem akarnak, csak bejutni a személyi szférádba.

Ne engedd be őket...

Panna1:)

{írta:Forestdream}

HEAVY METÁL: A lovag bedübörög Harley Davidsonján, levágja a sárkányt, bedob egy sört, magáévá teszi a királylányt.

GRIND METÁL: A lovag megjelenik, teljesen érhetetlenül sikoltozik kb. 2 percig, majd távozik.

POWER METÁL: A lovag hófehér unikornisa nyergében érkezik, kikerüli a sárkányt, megmenti a királylányt, majd az elvarázsolt erdő közepén szerelmeskedek.

TRASH METÁL: A lovag megjelenik, legyőzi a sárkányt, megmenti a királylányt, és ez utóbbit magáévá teszi... gyorsan, és önzőn.

FOLK METÁL: A lovag néhány haverjával érkezik, akik hegedűn, sípon, dobon, lanton, és egyéb furcsa hangszereken játszanak. A sárkány a rengeteg tánc közben elszenderedik, a lovag a királylány nélkül távozik.

VIKING METÁL: A lovag sárkányfejes hajón érkezik, hatalmas csatabárdjával megöli a sárkányt, megfőzi, majd megeszi, halálra erőszakolja a királylányt, felprédálja a kastélyt, majd porig égeti, mielőtt elmenne.

DEATH METÁL: A lovag eljön, megöli a sárkányt, magáévá teszi a királylányt, őt is megöli, majd távozik.

BLACK METÁL: A lovag éjfélkor érkezik, levágja a sárkányt, a tetemet karóba húzza a kastély előtt, análisan magáévá teszi a királylányt, iszik a véréből, majd szertartásosan megöli. A meggyalázott királylányt a kastély előtt karóba húzza.

GORE METÁL: A lovag eljön, levágja a sárkányt, a beleit kiteregeti a kastély előtti mezőn, magáévá teszi a királylányt, megfojtja, magáévá teszi a holttestet, fölvágja a hasát és megeszi a belsőségeit, harmadjára is magáévá teszi, a holttestet felgyújtja, majd végezetül negyedjére is magáévá teszi.

DOOM METÁL: A lovag megérkezik, meglátja a sárkányt, rájön, hogy sosem tudná legyőzni, depressziós lesz, és öngyilkosságot követ el. A sárkány felfalja őt és a királylányt is.

PROGRESSZíV METÁL: A lovag gitárral érkezik, 26 percig szólózik a kastély előtt, a sárkány öngyilkos lesz az unalomtól. A lovag felmegy a királylány hálószobájába, jobb gitárszólót ad elő, amibe a konzervatóriumban végzősként tanult összes technikáját beleszövi. A királylány megszökik,és a HEAVY METÁL lovag keresésére indul.

GLAM METÁL: Az érkező lovagot meglátva a sárkány röhögőgörcsöt kap, és beengedi a kastélyba. Az bemegy, ellopja a királylány sminkkészletét, és megpróbálja gyönyörű rózsaszínre festeni a kastélyt.

INDUSTRIAL METÁL: A lovag zsíros, fekete bőrkabátban érezik, obszcén kézmozdulatokat tesz a sárkány felé, mire a mesebeli kidobóemberek kikísérik a meseerdőből.

KERESZTÉNY METÁL: A lovag a templomból hazafele jövet néz be, és egy balladát énekel a sárkánynak arról, hogy Jézus szereti, és felé kellene fordulnia. A sárkány azonnal megtér, és amikor a hercegnő "köszönetet akar mondani" a lovagnak, az így válaszol: "Sajnálom, nem hiszek a házasság előtti szexben."

SYMPHONIC METAL: A lovag két szimfónikus zenekarral (bár egyesek szerint csak egy szinitvel) és a Nightwishsel érkezik. A lovag neki áll zenélni, majd 1,5 óra után a sárkány unalmában magáévá teszi a királylányt, a lovag pedig Tarját...

GOTHIC METAL: A lovag hosszú, fekete lebernyegben, fehérre meszelt arccal ( a la Eric Clayton ) érkezik. A vár köré von egy nagy, fekete sötétítőfüggönyt, majd sejtelmes gyertyafényeket gyújt és síron túli, hátborzongató hangokat csal elő a gitárjából, amelytől a sárkány és a királylány is szívinfarktust kapnak. A lovag mindkettejüket végső nyugalomra helyezi a vár titkos kazamatáiban lévő kriptában, és továbbmegy a következő vár felé...

NU METÁL: A lovag rollerral érkezik, trapézszárú nadrágban. Megáll a sárkány elött, előveszi halálosztó CD-jét és szekreccsel. A sárkány ordítva menekül, de a lovag nem hagyja, elkezd mellé rapp- elni. Ezt már a királylány se bírja tovább, és együtt futnak a sárkánnyal.

LOVE METÁL: A lovag feszes bőrnadrágban és félig kigombolt ingben érkezik. fél órán át énekli,hogy mennyire szereti a királylányt, végül a sárkány meghatódik és beengedi a lovagot. Később a lovagnak és a királylánynak gyerekük születik és a sárkányt választják keresztapjának.

HARDCORE: A lovag a haverjaival mosh-ol, mikor meghallja a királylány sikoltozását. A segítségére siet. Leüvölti a sárkány fejét, majd kiszabadítja a királylányt. Mikor a hercegnő "megköszönné" a lovag közli vele, hogy X-es és már van szerelme, majd fejberúgja a királylányt, hogy ekkora ribanc.

AVANTGARDE METAL: A lovag megérkezik kilenckerekű neutrontöltésű vaslovával, értelmetlen hangokat ad ki magából, majd skizofrén állapotban azt hiszi, hogy ő maga a sárkány, és megöli magát, majd miután eggyé vált a természettel, absztrakt formákban egyesül a királylánnyal és bár ez már nem metál, deháááát.....

EMO: A lovag tépett hajjal, kisminkelve érkezik. A sárkány egy pillanatra azt hiszi, hogy ő is egy királylány. A herceg közli vele, hogy biszex és mivel látja, hogy ennyire ellenszenvesek vele, énekel egy érzelmes balladát, majd felvágja az ereit. A sárkány nevet egy jót és megerőszakolja a hoppon maradt hercegnőt.

  XDD

Panna1:))

{írta:Forestdream}